Második próba egy kiselőadás szerkesztése, s előadása volt. Olivér az iskolás éveinkből jól ismert, leharcolt eszközzel, egy írásvetítővel érkezett a villába. Ezen műszer segítségével kellett a lányoknak előadniuk, hogyan is képzelik el a közös életüket, jövőjüket a villa csődörével. Érdekes és tanulságos megoldások születtek, volt aki rövidebb formában, más öt oldalon adta elő mondandóját. Ismét Barbara kezdett, akinek referátuma átlagosra sikerült, csupán az a tény csempészett némi izgalmat, mókát a prezentációjába, hogy a közepén kissé belezavarodott. Ugyanis mondanivalójának egyik tartópillére Alekoszék étterme, kocsmája, lett volna, azonban kiderült, hogy ott már nemhogy egy szakácsnak való konyha nincsen, de mostanság ital helyett is csupán Alekoszt szolgálhatnak fel a vendégeknek, mivel jelenleg a görög lakhatását szolgálja. Veronika ismét nagyon jól játszott, az ő előadása ugyanis tele volt tűzdelve azokkal a hétköznapi apróságokkal, amelyek egy jövőbeli közös élet elképzelésénél nélkülözhetetlenek, s melyek mindkét férfiú tetszését megnyerték. A nyaralás, sok szex, közös gyermekekkel játszadozó kutya, a Forma-1-re történő látogatás, az óvodában közös gyermekeikkel szemtelenkedő sihedereket megagyabugyáló Alekosz képe, a két család együtt töltött vacsorái pontosan egyszerűségükben, hétköznapiságukban lehettek vonzóak a görög hősnek és hűséges fegyverhordozójának. Persze Forma-1-re nem biztos, hogy józan ember elvinne egy Veronika szintű leányzót, mert nem tudhatná, hogy a hölgyemény éppen vele, vagy egy pilótával, netán éppen szerelővel távozna a helyszínről a verseny után. Olga egyszerűen csak boldog akar lenni Alek mellett, és azt szeretné, ha boldognak látná párját is. Tengerparti nyaralás itt is szerepelt, ezen kívül inkább csak érzelmek megéléséről hallhattunk. Brigitta ugyan megírta dolgozatát, de nem adta elő. Még Alekosz hosszas unszolására sem. Némi szemezés és sóhajtozás telt csupán tőle, nagyon látszott rajta, hogy zavarban van, elveszítette a kontrollt az érzései fölött, s inkább lenne már villán kívül, mint a játékban. Nyugodtan kijelenthető, hogy Andrea öt oldalas produkciója volt a nap - negatív - csúcspontja. Ugyanis a helyenként nyugdíjazott, berozsdásodott hangú szirénekre emlékeztető orgánumú értékesítő - értékesítés: mily szellemi magaslatok - előadásában elkövette azt a bravúrt, hogy végig önmagáról beszélt, s Alekoszról még csak szót sem ejtett. Gyakorlatilag egyetlen olyan mondata sem volt, ami többes szám első személlyel kezdődött volna. Ellenben megtudhattuk, hogy önmagával szemben maximalista, házassági szerződést akar, megjárta már a csúcsokat, de jelenleg a nulláról kell újrakezdenie, "meglepő módon" adósságai vannak, dolgozószobát szeretne, ahol dolgozhat, továbbá sárga színű házat. Legfontosabb számára, hogy egészséges legyen, kiegyensúlyozott, sikeres üzletasszony, boldog családanya, magabiztos és szép. Vagyis csak ő egyedül, ebben a játékban társ nem szerepel. A szépség természetesen nem meglepő, hogy igényként felmerülhetett, hisz ami jelenleg nincs meg, az iránt lehet vágyakozni. Más kérdés, hogy aki pár évvel 30 fölött nem szép, mit vár a későbbiektől? Heherészéssel vegyes szánakozással hallgattuk az értékesítői körökben bepalizós szövegként gyakran hangoztatott "anyagi függetlenség" elérésének célját, s az ennek hátán meglovagolandó "önmegvalósítás" szándékát. Még azt is megtudhattuk, hogy a hölgyemény szereti magát, amihez lényegében annyit tudunk hozzátenni, hogy a hangja mellett az ízlése is borzasztó. Olivér joggal tette fel az "Egyéni célok, jövőbeli elképzelések, avagy kortesbeszéd egy egész hétvégés értékesítői szeánszon" címre hallgató előadás végén, hogy hol van itt a képben Alekosz? Valamiért Magditól sem hallhattunk előadást, bár ez a későbbi történések szempontjából nem számított.
Felvétel itt: http://alekosz.rtlklub.hu/video/129577
