A mai események egy részének bekövetkezése tulajdonképpen elkerülhetetlen volt, a kérdés csupán annyi lehetett, hogy a lányoknak szívéből szeleteket Adóniszunk mikor hívja ki sakkpartira háremhölgyeit, no meg a főhős számára melyik lányról derül ki korábban, s jellemzően mikor az, hogy bájait a való világban forintosítva tett szert nem is elhanyagolható bevételekre. Gondolom az olvasó is nehezen dönt arról, melyik esemény hordoz magában több izgalmat, bevallom, nekem is komoly fejtörést okozott, hogy a sakkcsatákról, vagy a sunyiságok kiderülésének következményeiről értekezzek először.
Mivel a történések sorrendje is számít, így a sakkal kezdem. Alekosz - szemben eddigi szokásaival - ma nem is mondott nagy zagyvaságot, mellbevágó ökörséget azzal, hogy a lányok előtt a sakkot két ember között kialakulni képes legmélyebb szellemi kommunikációnak nevezte. Ezzel a mondattal hívta ugyanis szimultán partira kérőit, aminek azért nem mindenki örült. Olgának például nem volt kedve a játékhoz, s két lépést követően cigarettázásba menekült, s az udvarra távozott. A partik igazából nem okoztak nagy meglepetést, mindet a remek formában lévő sakkfenomén nyerte. Persze ha figyelembe vesszük a 4-5 lépésben adott mattokat is, akkor kijelenthetjük, hogy nem volt túl erős a mezőny. Briginek nem a sakkozáson járt az esze, jobbára azzal volt elfoglalva, hogy csillogó szemeivel és szűk farmernadrágba erőszakolt, testalkatához képest valószerűtlenül nagy kufferjával minél nagyobb hatást gyakoroljon Alekínóra. A csábos pillantások jutalma később nem maradt el, ugyanis a trójai falóval csak sakktáblán játszadozó görög a villán kívüli rezidenciájára hívta a való életben sakkbábuk helyett inkább bankjegykötegek iránt vonzódó "szolgáltatót". Pár mondat erejéig visszatérve a szimultán mérkőzésre, azért az meglepetést okozott, hogy Veronika, a rémálmainkba sem kívánt plázacica bírta a legtovább a játékot. Alekosz meg is dicsérte a sakktudását. Azonban ez még nem volt elég, mivel később a hölgyeményeknek pamfletet is kellett szerkeszteniük. Ebben a műveletben a VV4 iskolahetéről megismert irodalmat oktató Tanár úr segédkezett nekik. Ezeket aztán fel kellett olvasni, majd Alekosz és Olivér eldöntötték, hogy kié lett a leginkább fogyasztható. A Tanár úr természetesen udvariasan megdicsérte a lányokat, "a körülményekhez képest nagyon jól sikerültek a művek" mondata a nap egyik aranyköpése lett. Való igaz, bordélyban a legritkább esetben születnek maradandó irodalmi értékeket hordozó szellemi alkotások. Persze a két másik hím is dicsérő jelzőkkel bombázta a versenyzőket, de ez szemünkben nem ér többet egy hámozott léggömbnél, hisz erős a gyanúnk azzal kapcsolatban, hogy a srácok eddig a szóról még csak nem is hallottak, vagy éppen a kifejezésről maximum egy egzotikus desszertfajtára asszociáltak. Szóval a "körülményekhez képest" jó pársorosok közül Veronikáé lett a legjobb, legalábbis a szilikonozott ajkak látványától elvakult VV4 győztes és ezúttal nem éhes barátja szerint.
Mint már esett szó róla, Alekosz négyszemközt is sakkozhatott Brigivel, akit azért invitált magához, mert meglátása szerint a hozományvadász lány nem vette komolyan a játékot. A négyszemközti oktatáson semmi érdemleges sem történt, Brigi továbbra is nyeregben érezve magát csavargatta ujja köré a magát korábban Nagy Péter cárhoz is hasonlító sakktáblahadvezért.
Persze csábos csődörünk Olgát sem hagyhatta magára búslakodásában, így vele is váltott pár szót négyszemközt. A sértődött lánynak először nem volt mondanivalója, majd pár mondatnyi unalmas társalgást követően azért kinyögte, hogy féltékeny a többi nőre. Olga eddigi viselkedéséből, valamint kosárlabdázó termetével és szibériai favágókéra hajazó alakjával súlyosbított nőiességének korábbi megnyilvánulásaiból nem gondoltunk volna arra, hogy akár féltékeny is lehet a tudtán kívül kéjhölgyeknek udvaroló legó-Casanova háremhölgyeire.
A csapból folyó langyos víznél is izgalmasabb történéseket követően azonban robbant a bomba. Nem, nem arra kell gondolni, hogy az egyik, szexuálisan túlfűtött kérő libidója szóródott szét, beterítve Alekoszt boldogsággal, hanem Olivér kezében pukkant el egy kisebb raklapnyi illúzióromboló petárda egy újságidézet képében. Ugyanis egy olvasó feltárta az igazságot Beatrixről, akiről azt állította, hogy a kinti világban a testéből, s ő már bizony sokszor megvásárolta a plasztikai sebészek által is helyenként meg-meg szabogatott "terméket". Ráadásul már évek óta párkapcsolatban is él a hölggyel, tehát Alekínó jobban teszi, ha egy szavát sem hiszi el a többi lányt előszeretettel maró, néhol foghíjas nőszemélynek. A csalódott csődör szokásához hűen ezúttal is megfontolt volt, úgy gondolta, hogy a cikk tartalma akár rágalom is lehet, s ad még egy esélyt Beatrixnak. Gyorsan beviharzott a villába, s személyes elbeszélgetésre invitálta a magabiztos lányt. Célzatos kérdéseivel azt próbálta kipuhatolni, van-e rejtegetnivalója, különösebb mondandója így a célegyenesben, s a következő kiválasztás előtt. Beának nem volt, sőt, továbbra is biztosította a férfiakra hasonlító Alekoszt őszinteségéről, s arról, hogy neki ez a legfontosabb egy kapcsolatban. A beszélgetés után hősünk joggal érezhette úgy, hogy igaz érzelmekkel felvértezett kancái közé az "ellenség" a hozományvadászat trójai falovát csempészte, amely minél előbb be kíván jutni szívének várába.
Ezek után a kiválasztásig eltelt időszak feszült várakozással telt.
