HTML

Alekadonisz feleséget keres

A blog célja Alekosz feleségkeresős műsorának követése, s véleményezése. A szereplőkön, eseményeken folytatott öncélú élcelődés, gúnyolódás, vagy csupán a történések szubjektív szemszögből történő leírása, dokumentálása. Ajánljuk mindenkinek, aki szereti Alkoszt, s azoknak is, akik utálják.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Szuperprodukció! Alekosz és Olivér együttese országos turnéba kezd

2011.06.05. 17:13 pimpalini

A szórakoztatóipar kicsit olyan mint egy kiöregedő félben lévő, szenilis zenebohóc. Rosszak a tréfái, egyre hamisabban játszik, egyre gyengébben énekel, s egyre inkább ismétel. Ismétel, hisz elfelejti, hogy amit éppen újdonságként próbál elénk vezetni, azt nemcsak tegnap, hanem már 20 perccel ezelőtt is hallottuk. Ráadásul mindezt azzal súlyosbítja, hogy egyre gyengébb produkciókat, poénokat épít fel a régiek, meguntak helyett. Legalábbis Magyarországon. Miért is ez a hasonlat? Mert ha az utóbbi évek kereskedelmi televíziózásának termékeit vizsgáljuk, nem túl meglepő színvonaleséssel kell szembesülnünk. Tudom, egy időben fociszerető honfiak körében divatos volt a kifejezés: ennél már nincs lejjebb. Aztán volt. Ha a fenti iparágra gondolok, úgy hiszem nincs lejjebb, viszont biztos vagyok abban, hogy hitemben - mint az említett fociszurkolók már néhányszor - csalódni fogok. Persze beszélhetnék most sok műsorról mondjuk a celebek tortadobálásától a hazai, egynyári sztárocskák kinevelésére szolgáló, úgynevezett tehetségkutatókig, de maradok - egyelőre - Alekosz barátunknál és a hozzá valamilyen szinten kapcsolódó, "járulékos elemeknél." Arra már céloztunk párszor itt, hogy műsora lényegében egy néhányszor már lerágott csont, a feleségkereső show, kezdetben viccesnek, paródiának tűnő, felújított kiadása volt. Másrészről, mivel a vasat addig kell ütni, amíg meleg, a VV4-et követően érdemes volt a nyertes népszerűségét meglovagolni, s a karaktert még néhány hétig futtatni.

Futtatás. Hát igen, elérkeztünk a lényeghez. Ugyanis Alekosznak szeptemberig tele a naptára haknikkal. Mint ahogy Olivér, Szandika, Jerzy, Gombi, ő is haknizni fog szerte az országban. Battonyától Makóig, Őriszentpétertől Záhonyig. A nagyobb városoktól a kisebb méretű falvakig. A hakni önmagában nem probléma. Nincs vele semmi baj. Hisz korábban, s napjainkban is, rengeteg zenekar és művész élt ezzel a pénzkereseti lehetőséggel. Volt idő, mikor a Hobo Blues Band, az Edda, vagy a Bikini minden közepesebb településen fellépett. Vagy éppen Sas József, Gálvölgyi János, Hofi Géza is szinte megfordult minden vidéki művelődési házban. A Showder Klubos fellépők is járják az országot, televíziós megjelenéseik mellett fellépnek szalagavatókon, munkahelyi ünnepeken, lakodalmakban, fesztiválokon, egyetemi bulikban. Poénokat mesélnek, szórakoztatnak. Fentebbi művészek zenélnek. Bulit csinálnak. De felteszem a kérdést: Alekosz és társai vajon mi a búbánatos fityfenét fognak nyújtani a közönségnek? Odáig rendben van, hogy például Szandika képes a kamerák előtt visítani, őrjöngeni, bőgni, no meg ordítani egy kondigéppel. De ebben mi a különleges? Az ideggyenge, hisztis emberek látványa nem túl szórakoztató. Rúd körül is képes vonaglani, de azért egy ilyen megjelenés, egy ilyen produkció nem kifejezetten családi program, sőt, első randis szórakozásnak sem ideális. Míg mondjuk egy dumaszínházi est, vagy egy L'art pour l'art előadás inkább. Nyilvánvaló, hogy a villakertet telefingó VV4 dobogós, s szívecskéket előszeretettel küldözgető konkurenciájának fellépései is inkább szólnak az egyik nem bizonyos egyedeinek, mint szélesebb tömegeknek. Leánybúcsún, éjszakai lokálokban érthető egy ilyen fellépés, de nem hinném, hogy Magyarországon szélesebb rétegeknek tartalmas szórakozást nyújtana mindez. Olivér "bemutatóiról" közvetve már esett szó, mégis érdemes róla pár mondatban megemlékezni. Hisz a televízióban láttuk, hogyan várták őt rajongói, s mennyire epekedtek autogramjáért. Nos kérem, ez az ember egy igazi, eposzi jellemzőkkel megáldott hérosz. Tud kérem sört csapolni, sört inni, beszélni, nagyokat kacagni, dohányozni, pálinkát fogyasztani, lányokat ölelgetni, valamint enni. Ez utóbbit akár a nap minden pillanatában, viszonylagos rendszer nélkül. Legalábbis barátja műsorából ez derült ki. Ezek után felesleges megkérdezni miért is várnak az aláírására emberek, miért hívják meg őt különböző rendezvényekre, s teljes mértékben érthető az is, hogy rajongótáborral rendelkezik. Amit ő tud, más meg sem közelítheti. Nem mindennapi férfi, az már biztos. Lassan közelítve a tűzhöz, szót kell ejtenünk Éváról is, ugyanis sokak szerint követni fogja Alekosz "fellépéseit". Éva tehetsége vitán felül áll. Fetrengéseire a nagyérdemű bekapcsolt kamerákkal készül, hogy legyen mit másnap feltölteni valamelyik közösségi oldalra, vagy videómegosztó webes felületre. Az is egyedülálló Évában, hogy bármikor, szinte átmenet nélkül képes előadni egy dührohamot, különösebb kiváltó ok nélkül. Ez természetesen szintén videótéma. Alekosz pedig... Alekosz. Neki tényleg semmit sem kell művelni, elég léteznie, integetnie, netán csak mereven néznie. Ez kérem ma már önmagában produkció. Ez már elég az embereknek. Ő az ideális "előadóművész". Nyilván ő is rendelkezik Olivér kvalitásaival, képes sört vedelni, pálinkázni, csajokkal beszélni, menni, jönni, állni, fejet vakarni, de minden bizonnyal a fellépéseik alkalmával fel fogják osztani ezeket a "műsorszámokat", nehogy két "előadóművésztől" is ugyanazt kapja a közönség. Teszem azt ha Olivér kacarászik és lányokat ölelget, akkor Alekosz beszélni fog és sört fogyasztani. Ha Alekosz netán nézni akar mereven, akkor Olivér ülni fog, Éva pedig fetrengeni. Persze lesznek közös számok is, mikor a két "eszményi férfi", a két "hős" pálinkával koccint, miközben a háttérben Éva sikítozva ugrál, imitálva azokat az érzelmi kitöréseket, melyeket a villában a két srác sikeres párbajai után láthattunk tőle. Vagy Alekosz fecske alsóba öltözve kergeti Évát, mialatt Olivér sörrel a kezében szurkolásra buzdítja a nézőket. Esetleg Éva kelleti magát, táncot imitál, Alekosz mereven, fátyolos tekintettel bámulja, Olivér pedig hortyog a színpad szélén.

Egyszóval lesznek komoly előadások, felejthetetlen pillanatok, már-már zsenialitásba hajló produkciók. A szórakoztatóipar tehát működik. Sajnos. Nyugodtan kijelenthető ugyanis, hogy a VV4 szereplőinek országos fellépései a bevezetőben említett "zenebohóc" szánalmas és színvonaltalan tréfái. Tréfák, melyek igen hamisan szólnak, s egyáltalán nem viccesek.

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény szórakozás bulvár olivér alekosz haknik

A bejegyzés trackback címe:

https://alekadonisz.blog.hu/api/trackback/id/tr112959474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.